"Ki igazán szeretett"
Egy vidám forgatag közepén találkoztam vele .
Magas volt , karcsú, és vidám , majd igy szolt hozzám :- Jössz táncolni ?
Én alig tudtam kimondani hogy :- igen !
Az együttes hosszú számba kezdett, s minket a tömeg elsodort.
Én éreztem ,hogy az első perctől kezdve szeretem.
Búcsúzásnál igy szólt hozzám :- Szeretlek !
Lassan egy fél év telt el , milyen gyorsan telik az idő.
Boldogan éltünk még ,meg nem történt a tragédia!
Egy fórró nyári nap az iskolából hazamentem,
mikor megláttam ki jött velem szemben.
Igen Ő volt!
Én integetni akartam hisz ö már messziről intett, mégsem tudtam felemelni a kezem .
A kezét egy lány szoritotta . hát igy szeretett ő engem ?? Ezt tette én velem ??
Én inkább meghalok-gondoltam magamban -Igy mit ér az életem ?
A kanyarban felünt egy fekete Opel. Ugy jött mindt valami vezsedelem .
Én váratlanul az úttestre léptem , S a többire már nem emlékszem.
Mikor magamhoz tértem , nagy tömeg ált körülöttem .
Csak az épp nem ált ott, akit szerettem.
Akor vettem észre hogy melletem egy test hever . Igen ő volt az .
Félig holt félig eleven
De még megszólalt :- Az a lány a hugom volt !
A fiú szeme a messzeségbe meredt ajkán egy csep vér jelent meg .
Gyengülö kezével megfogta a kezem s egy utolsó mondatot súgott nekem : - Gondolj nyugottan bármit , én igazán szerettelek !
Győztesnek a halál bizonyult .
Mardossa az önvád a lelkemet , és az életemet , mert voolt egy fiú , ki úgy halt meg :
"Hogy igazán szeretett!"
VÉGE!
A kisfiú:
Míg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ és vonalakat karcolt az autó oldalára.
Haragjában, a férfi megfogta a gyermek kezét és többször ráütött, nem ismerve fel, hogy a francia kulccsal üti.
A kórházban a gyermek elveszítette az összes ujját a törés miatt. Mikor a gyermek megkérdezte az apját, szemében fájó tekintettel.Apa mikor fognak visszanőni az ujjaim?Az apa felismerve tettének súlyát, szólni sem tudott.Visszament az autójához és többször belerúgott.Saját cselekedetétől feldúlva leült az autó elé és a karcolásokat nézte.
A gyermek azt írta:SZERETLEK APA!
A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre! A probléma a mai világban az, hogy az EMBEREK VANNAK HASZNÁLVA ÉS A TÁRGYAK SZERETVE!
Legyünk óvatosak és tartsuk emlékezetünkben ezt a gondolatot:...
A tárgyak azért vannak, hogy használjuk, az emberek pedig hogy szeressük őket!
Légy ura érzelmeidnek:- vigyázz a gondolataidra, szavak lesznek belőlük,
- vigyázz a szavaidra, cselekedetek lesznek belőlük,
- vigyázz a cselekedeteidre, megszokások lesznek belőlük,
- vigyázz a megszokásaidra, szenvedély lesz belőlük,
- vigyázz a szenvedélyedre, rabsággá és végzeteddé válhat!
A harag és a szeretet nem ismernek határt. Válaszd a szeretetet, hogy szép és kedves életed legyen!
Ezért tart ott az emberiség ahol most. Köszönöm azoknak, akik kitették ezt!
TEDD KI TE IS, HOGY TÖBBEN ELOLVASSÁK EZT A TÖRTÉNETET, ÉS GONDOLKODJUNK EL AZON MILYENEK IS VAGYUNK MI EMBEREK!!!
Vége!
Két szerelmes pár:
Egyutt járnak ök már sok éven át,
A fiú és a lány két jó barát .
Hideg télen, mely örzi a napsugarat.
Kinn találta őket az uccán.
Fogták egymás kezét , beszélgettek ,
Sokat suttogtak egymásnak szerelmes szavakat.
Boldogok voltak, mindt senki mert szerették egymást a fiú és a lány.
Eggy napon így szólt a lány:
"Gyermeket várok, eggy szép kisbabát!"
Sugárzott a szeméből az öröm .
De a fiú nem szólt csak köszönt.
De nem várta többé a lányt.
Elment , némán, hidegen, Ez volt a nagy szerelem??
Eggy kék szemű fia született.
Teltek a napok és egyre reménykedett abba..
Hogy hátha eggy nap betopppan az apja.
Nőtt a kisfiú napról napra szebb lett...
Skimondta az elsőszavát: "Szeretlek!"
Talán a legszebbet!
bizonytalan léptekkel pici lábát rakta,
Gyönyörű hangon mondta : "Apa!"
Felsőhajtott a lány : " de kár hogy egyedül vagyok..!"
Saz ucca végén eggy házaspár rájuk köszönt : "jónapot!"
Gyermekére néz a lány , sűrű könnyein át, magához öleli a fiát.
"Nézd kisfiam,ott megy az apád..!"
Vége!